részletes keresés


Monográfia

  • Éger Veronika: Székely János történelmi drámái. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest — Koloszvár, 2001.
  • Elek Tibor: Székely János. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2001.
  • Szász László: Egy szerencsés kelet-európai — Székely János. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000.
  • Egyedül. Székely János emlékezete. Szerk. és vál. Dávid Gyula, Szász László. Nap Kiadó, Budapest, 1999.

Interjú

  • „Az ember a természet meghasonlása„ / interjú Szász Lászlóval Székely Jánosról. In: Várnak a kapuk : 15 interjú határon túli alkotókkal verseikről, novelláikról / Erdélyi Erzsébet, Nobel Iván interjúi. Budapest : Tárogató Kiadó, 1997. 40—48.
  • Az ember, azáltal, hogy ember, bűnös. Balla Zsófia beszélgetése. Jelenkor, 1992/11. 880—884.
  • „Itt, az íróasztalom mellett...” Vinkó József interjúja. Valóság 1990/5. 61—76.
  • Visky András: A világ lelkiismerete. Marosvásárhelyi beszélgetés Székely Jánossal. Látó, 1990/6. 689—709.

Kritika, recenzió

  • Balogh Piroska: In memoriam... vagy De memoria. Élet és Irodalom, 2000/2. 14.
  • Balázs Imre József: Mítosz, esszé, regény. In: Uő: A nonsalansz esélye. Tanulmányok, kritikák. Kolozsvár, Komp-Press, 2001. 75—83.
  • Elek Tibor: „Ha nem magyar írja, világhírű?” Állítások és kérdések a Székely János recepció mentén. Új Forrás 2001/5. 56—65.
  • Elek Tibor: „kimondani a világot” Bárka, 2001/2. 70—76.
  • Horkay Hörcher Ferenc: Egy kiábrándult bölcs Erdélyből. A drámai történelemről írt történelmi drámát. Heti Válasz, 2001/18. 77.
  • Balázs Ildikó: Hogy a próféták beteljesedjenek. Megválaszolatlan kérdések Székely János Profán passiójában. Partium, 2000/nyár. 33—39.
  • Elek Tibor: „... most, a katasztrófa küszöbén” Székely János fel nem fedezett regénye: A másik torony. Korunk, 2000/7. 102—107.
  • Elek Tibor: „Létformája a meghasonlottság”. Székely János két elfeledett kisregénye. Hitel, 2000/9. 97—103. Látó, 2000/6. 47—56.
  • Elek Tibor: A modernség klasszikusa. Alföld, 2000/7. 106—111.
  • Széles Klára: Alázat és méltóság. Székely János verseiről. Magyar Napló 1999/3. 46—48. In: Uő: Hálás utókor? Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 2000. 66—85.
  • Veress Dániel: Gondolattöredékek Székely Jánosról. Látó 2000/6. 98—106.
  • Elek Tibor: „Az méltó csak az emberhez...” Székely János drámáiról. Bár, 1999/3. 79—92. Kortárs 2000/3. 85—98.
  • Elek Tibor: „Rész, elkerítve az egészből”. Székely János költészetéről. Hitel, 1999/3. 89—104. In: Nemzetiségi irodalmak az ezredvégen, Debrecen, 2000, 118—147.
  • Elek Tibor: A gyógyszer és az ostya. Világkép és esztétika összefüggései Székely János esszéiben. Kortárs, 1999/3. 114—128.
  • Gálfalvi György: Székely János intelme. Látó, 1999/3. 80—82.
  • Gulácsi Éva: Virágok átka. Vigilia, 1999/8. 719—720.
  • Láng Zsolt: A botrány korszerűsége. Élet és Irodalom, 1999/34. 15.
  • Mester Béla: Irodalmiasság a magyar filozófiai hagyományban. Székely János írásainak pesszimista történetfilozófiája. In: (szerk. Fehér M. István és Veres Ildikó): Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében. 230—240.
  • Szakolczay Lajos: „Az igazság az egyetlen esélyem” In: Uő: Korfurdaló: tanulmányok, esszék, kritikák az irodalom, a színház és a képzőművészet köréből. Széphalom Könyvműhely, Budapest 1999. 156—161.
  • Albert Gábor: Székely János üdvtana. Holmi, 1996/9. 1319—1330. Uő: „Nem fáj az a kőnek...” Ezredvégi krónika. Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 1998. 20—42.
  • Albert Zsuzsa: Legenda Székely Jánosról. Látó, 1998/4. 65—75.
  • Láng Gusztáv: Az abszolútum joga és értelme. In: Uő: Kivándorló irodalom. Kísérletek. Kolozsvár, Komp—Press Kiadó, 1998. 152—163.
  • Lászlóffy Aladár: A gőg fegyelme. In: Székely János: A virágok átka. Válogatott versek. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998.
  • Lengyel Balázs: Egy univerzális nagy író. Emléktöredékek Székely Jánosról. A Hét 1996. nov. 22., Uő: Két sorsforduló. Budapest, Balassi Kiadó, 1998. 212—215. Magyar Napló, 1997/5—6. 67—68.
  • Szász László: Egy szerencsés kelet—európai. Értelmezési kísérlet Székely János illúziótlan volágképéhez. In: Uő: A műhely hiánya. Arany János Múzeum, Nagykőrös, 1998. 153.
  • Szász László: Kétféle írószerep. In: Uő: A műhely hiánya. Irodalomtörténeti esszék. Arany János Társaság, Nagykőrös, 1998. 119—212.
  • András Sándor: Valódi? Világ? Árgus, 1997/1. 59—63.
  • Kuti Márta: Székely János, a szerkesztő és levelezése. Az Igaz Szó szerkesztősége a nyolcvanas években. Látó 1996/4. 84—95.
  • Szakolczay Lajos: Egy rögeszme genezise. In: Uő: A csavargó esztétikája. Balassi, Budapest. 1996. 132—134. Kritika 1979/12. 31—32.
  • Pomogáts Béla: A szótól a csendig. Székely János költészete. In: Uő: Erdélyi tükör. Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 1995. 125—132. Jelenkor 1984/2. 169—174.
  • Pomogáts Béla: Az elhallgatás közelében. Árgus 1995/4—5. 61—63.
  • Szász László: Az írószerep viszontagságai. Látó 1995/9. 75—85.
  • Szász László: Varázstükrében rejtőzködő Székely János. Látó, 1995/4. 29—36.
  • Szilágyi Júlia: „Szabott nagyságom van s az én vagyok”. Személyiségképletek Székely János művében. Árgus, 1995/4—5. 57—60. Látó 1995/9. 70—74.
  • Fodor Sándor: Még élhetnének. Székely János. Lyukasóra, 1994/3. 26.
  • Gálfalvi György: Sorok Székely Jánosról. Látó, 1994/4. 82—84. Szivárvány, 1994/43. 79—81.
  • Hizsnyan Géza: Szolgák és zsarnokok. Székely János Caligula helytartója c. drámájáról. Kalligram 1994/7—8. 192—198.
  • Kovács András Ferenc: Iszonyú minden angyal. Látó, 1994/4. 84—87.
  • Szilágyi Júlia: A költő és a vesztesek. In: Székely János: Semmi — Soha. Versek 1948—1986. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994. 7—37.
  • Görömbei András: Székely János. In: Uő: Napjaink kisebbségi magyar irodalma. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 46—51.
  • Román Károly: A valódi világ. Székely János hagyatékáról. Árgus 1993/1. 3.
  • Berszán István: Történelemszemlélet Székely János drámáiban. Határ különszám, 1992, 130—148.
  • Györffy Miklós: A nyugati hadtest. Új magyar prózaszemle nyolcvanas évek. Pécs, Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1992. 69—70.
  • Görömbei András: A másik torony. Székely János regénye. Alföld, 1990/6. 57—63. In: Uő: A szavak értelme. Budapest, Püski Kiadó, 1996. 276—282.
  • Bertha Zoltán: Hogy szabad legyen gondolnom. Alföld, 1989/3. 55—62. Uő: Gond és mű. Tanulmányok az erdélyi magyar irodalom köréből. Budapest, Széphalom Könyvműhely, 1994. 165—176.
  • Markó Béla: János úr kegyes trükkjei. Igaz Szó, 1989/3. 218—222.
  • Nánay István: Caligula helytartója. In: Száz híres színdarab. Szerk. Koltai Tamás és Takács István. Népszava Kiadó, Budapest, 1989. 2. köt. 209—218.
  • Simon Zoltán: Székely János kisregényei. Kritika 1989/7. 39.
  • Széles Klára: A nyomorúság fényessége. Új Írás 1989/4. 119—121.
  • Tóth Béla: Székely János kisregényei. Alföld 1988/10. 76—77.
  • Ézsaiás Erzsébet: Székely János. In: Uő: Mai magyar dráma. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1986. 115—119.
  • Szász János: Az igazság szférája. In: Uő: A fennmaradás esélyei. Gondolat, Budapest, 1986. 318—325.
  • Bíró Béla: A tragikum tragédiája. Kriterion, Bukarest, 1984.
  • Görömbei András. A nyugati hadtest. Alföld, 1981/3, 82—85.
  • Kovács János: A feledhetetlen ostroma. In: Uő: Kétség és bizonyosság. Kriterion, Bukarest, 1981. 148—157.
  • Kovács János: Soó Péter bánata és az árnyéka. In: Uő: Kétség és bizonyosság. Kriterion, Bukarest, 1981.
  • Sőni Pál: Székely János. In: Uő: Írói arcélek. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 215—221.
  • Bécsy Tamás: Székely János: Képes krónika. Kritika, 1980/7. 30—31.
  • Márkus Béla: Az irgalmatlan sorsszerűség. Tiszatáj, 1980/11. 40—46.
  • Mózes Attila: Létparadoxonok — Az azonosság tökéletes látszata. Utunk, 1980/6.
  • Márkus Béla: Az aszkézis méltósága. Alföld, 1979/3. 88—90.
  • Cs. Gyímesi Éva: Székely János lírája és korszerű gondolatisága. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 1978/2. 238—146.
  • Alföldy Jenő: Két erdélyi költő. Élet és Irodalom, 1973/43. 10.
  • Láng Gusztáv: Az üldözött árnyék. Utunk, 1973/19. 2.
  • Szepesi Attila: Az árnyék. Kortárs 1973/8. 1363—1364.
  • Szilágyi Júlia: rokonságok. Igaz Szó, 1973/3. 365—373.
  • Széles Klára: Újtípusú avantgard a romániai magyar irodalomban. Kortárs 1971/4. 655—664.
  • Szemlér Ferenc: Székely János küldetése. In: Uő: A költészet értelme. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1965. 329—338.
  • Szerdahelyi István: Dózsa. Kritika 1965/3. 58—59.
  • Balogh László: Három magyar könyv Romániából. Székely János: Itthon vagyok. Lírai riport. Kortárs, 1963/10. 1590.