Önéletrajz

– 1929. március 7-én született Tordán.

– szülővárosában végezte elemi iskolai tanulmányait, majd 1940-ben Marosvásárhelyre költözve a Református Kollégiumban folytatta gimnáziumi tanulmányait.

– 1940-től a marosvásárhelyi Katonai Reáliskola huszárapródja volt.

– 1944–46 között a nyugati frontra került, majd fogságba esett.

– 1948-ban érettségizett a Református Kollégiumban.

– 1948–52 között a kolozsvári egyetem filozófia szakos hallgatója volt.

– 1952–56 között a bukaresti Irodalmi és Művészeti Kiadó kolozsvári szerkesztőségének lektora volt.

– 1953-ban feleségül vette Varró Ilonát.

– 1954-ben született Ilona Julianna lánya, majd 1956-ban János Jenő fia.

– 1955-ben jelent meg első verseskötete, a Csillagfényben, majd 1957-ben a Mélyvizek partján.

– 1956-tól nyugdíjazásáig, 1989-ig a marosvásárhelyi Igaz Szó versrovatának szerkesztője volt.

– 1958-ban rendszerbírálatáért letartóztatták és nyolc év börtönre ítélték édesapját. Székely János – mindent elkövetve, hogy apját kihozza a börtönből – ekkor írta azokat a verseit, amelyeket később nem vállalt.

– 1964-ben jelent meg a Dózsa poéma, majd 1967-ben a Virágok átka c. verseskötet és a Gyermekkorom ösvényei c. elbeszéléskötet.

– 1968-ban nyugat-európai úton vett részt Kányádi Sándorral, Szépfalusi István szervezésében.

– 1969-ben elvált Varró Ilonától, de később ismét összeköltöztek és haláláig együtt éltek.

– 1969-ben jelent meg a Soó Péter bánata c. kisregénye, amelyet újra kiadtak az Árnyékkal együtt 1972-ben, ugyanazon évben jelentek meg válogatott versei: A hallgatás tornya.

– 1978-ban bemutatták a Caligula helytartója c. drámáját a Gyulai Várszínházban, Harag György rendezésében.

– 1978-ban jelent meg esszékötete, Egy rögeszme genezise.

– az 1979-ben megjelent, A nyugati hadtest c. kisregényéért neki ítélt Pezsgő-díjat visszautasította, következetesen a többi, később kapott díjait is.

– 1979-ben adta ki a budapesti Magvető színműveit Képes krónika címmel.

– 1985-ben jelent meg újabb esszékötete, A mítosz értelme.

– 1987-ben meglátogatta Olaszországban élő fiát.

– 1990 után neve többször szóba került József Attila- és Kossuth-díjra jelöléskor, de mindent megtett, hogy ne kapja meg egyiket se.

– 1992. augusztus 23-án halt meg egy infarktus következtében Marosvásárhelyen.

– posztumusz jelent meg 1994-ben az általa szerkesztett Semmi – Soha c. verseskötet, amelyben az 1948–1986 között írt verseiből válogatott, illetve 1998-ban A másik torony, „egy regény szinopszisa”.